Házastársi vagyonközösség megszüntetése válás vagy különélés esetén

Mikor szűnik meg a vagyonközösség? – A leggyakoribb élethelyzetek

A házastársi vagyonközösség, valamint a közös vagyon megosztására, illetve megszűnésére három alapvető mód van a magyar Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint:

Házassági vagyonjogi szerződés megkötése:

A felek közös megegyezéssel kizárhatják a vagyonközösséget a jövőre nézve. Ez már a házasság előkészítési szakaszában vagy fennállása alatt, szerződés formájában történhet, és csak a jövőbeni osztatlan közös szerzésekre vonatkozik.

Bírósági megszüntetés a házassági életközösség alatt:

Bármelyik házastárs – indokolt esetben – kérheti a bíróságot a közös vagyon felosztására, hogy a vagyonközösség már az életközösség fennállása alatt szűnjön meg. Tipikus indokok: a másik fél akaratán kívül vállalt vagyoni kötelezettség, magáncsőd- vagy végrehajtási eljárás, de akár gondnoksági helyzet is. A vagyonközösség megszűnése a bírósági határozat jogerőre emelkedésével, a következő hónap utolsó napján történik.

A házassági és élettársi életközösség megszűnése

A vagyonközösség automatikusan megszűnik a házasság felbontásakor vagy a különélés kezdetén is. Ez a leggyakoribb jogi helyzet, amikor a vagyonjogi különállás megkezdődik – legyen szó válásról vagy élettársi kapcsolat megszűnéséről.

A különvagyon és a közös vagyon elhatárolása – Mi a főszabály?

A házastársi vagyonviszonyok tisztázása érdekében elengedhetetlen pontosan ismerni a különvagyon és a közös vagyon közötti különbséget. Íme, a magyar Polgári Törvénykönyv (Ptk.) fő szabályai:

Közös vagyon

• A Ptk. kimondja, hogy minden vagyontárgy, amelyet a házastársak a vagyonközösség alatt, akár közösen, akár külön szereznek, a közös vagyonhoz tartozik, kivéve, ha az a lentebbiek szerint nem tartozik különvagyonba.
• A vagyonközösségbe tartozás vélelme kiterjed az ingatlanokra, ingó vagyontárgyakra, pénzre, jogokra és követelésekre is. Az osztatlan közös tulajdon egyenlő arányban illeti meg a házastársakat.

 

Különvagyon – mit foglal magában?

Különvagyonba tartozik:

• A vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy.
• A vagyonközösség alatt örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy, illetve az ingyenes juttatás.
• A házastárs által létrehozott szellemi alkotáshoz kapcsolódó jog, kivéve annak a vagyonközösség alatt esedékes díját.
• A személyt ért sérelemért kapott kártérítés.
• A személyes használat céljára szolgáló, szokásos mértékű vagyontárgy (pl. mosógép, televízió stb.).
• A különvagyoni vagyonból szerzett vagyontárgy, illetve a különvagyon értékén belül más vagyontárgyba fektetett vagyon.
   

Fontos tudni, hogy a házastársi különvagyonnak számító vagyontárgyaknak a haszna — a tartási és fenntartási költségek levonása után — közös vagyonnak minősül. Ugyanakkor, ha a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy cserélődik le, akkor a helyébe lépő vagyontárgy ötéves házassági életközösség után már közös vagyonná válik.

A rendelkezési jog és a kapcsolódó vélelem

• A házastársi közös vagyon feletti rendelkezéshez – például vagyontárgy eladása vagy átruházása – általában mindkét házastárs hozzájárulása szükséges, különösen nagy értékű vagyontárgyak esetében. Fontos azonban, hogy a Ptk. szerint e hozzájárulást vélelmezni kell, kivéve, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá.
• Ha a házastárs a szerződést a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése, foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében kötötte, a másik házastárs kizárólag akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha a szerződést kötő harmadik személynél a szerződés ellen, annak megkötése előtt kifejezetten tiltakozott.

Tévhitek és jogi realitás: 15 év után minden közös lesz?

Gyakori tévhit: sokan úgy gondolják, hogy hosszú házassági életközösség (például 15 év együttélés) után automatikusan minden különvagyonba tartozó vagyon átminősül közössé. Ez azonban nem állja meg a helyét a jogban.

Mit mond valójában a jog?

• A Ptk. kimondja, hogy csak a vagyontárgy különvagyonba tartozását kell bizonyítani, azaz főszabály szerint minden olyan vagyontárgy közösnek számít, amiről nem bizonyítják, hogy a különvagyon része.
• Létezik ugyan egy speciális szabály, miszerint, ha a mindennapi használatot szolgáló berendezési és felszerelési tárgyak helyébe lépő vagyontárgy — ha legalább öt éve használták őket — már közös vagyonná válhatnak, de ez kizárólag ezekre az ingóságokra vonatkozó kivétel, nem pedig általános szabály.

 

Mi történik az örökléssel vagy ajándékozással szerzett vagyonnal házassági vagyonközösség megszüntetése esetén?

Öröklés és ajándékozás: különvagyonként kezelendők

A Ptk. világosan kimondja, hogy a házastárs által öröklés vagy ajándékozás útján szerzett vagyon különvagyonként tekintendő. Ez azt jelenti, hogy ezek a vagyontárgyak nem számítanak a felek közös tulajdonának, hanem a megajándékozott vagy örökös különvagyoni körébe tartoznak.

Az ajándék különleges helyzete

• Az ajándék, amelyet valamelyik házastárs kapott a házassági életközösség fennállása alatt (pl. nászajándék, ingyenes juttatás), szintén különvagyonba tartozik – mindaddig, amíg az ajándékozási szerződésből egyértelműen kitűnik, hogy az ajándékot kizárólag az érintett házastárs kapja.
• Ha kérdéses az ajándék jellege (például, hogy kinek és milyen céllal szánták), ezt az ajándékozási szándék tisztázásával lehet alátámasztani. Ha a juttatás nem kizárólag az egyik házastársat célozta, és a megállapodás ezt nem mulasztja el említeni, a különvagyoni jelleg akár meg is dőlhet.

A különvagyon haszna – közös vagyon?

A Ptk. szerint a különvagyonon szerzett hozam (pl. bérleti díj, kamat, osztalék) a fenntartási és kezelési költségek levonása után házastársi közös vagyonná válik. Tehát, ha valaki például örökölt ingatlan bérbeadásából származó bevételt realizál, a bérleti bevétel már osztatlanul a közös vagyon része lesz.

Gyakorlati példa

• Örökség: A házasság alatt megörökölt családi ékszer továbbra is csak az öröklő fél különvagyona marad.
• Ajándék: Egy nagyszülőtől kapott jelentős pénzbeli ajándék különvagyon marad, ha az ajándékozási szerződés egyértelműen rendezte, hogy az ajándékot csak az egyik fél kapta.
• Haszon: Ha a megörökölt ingatlant bérbe adják, a bérleti díj, miután levonták a költségeket, már közös vagyonnak számít.

 

Mi történik, ha a házastárs a másik tudta nélkül vesz fel hitelt a közös vagyon terhére?

Közös és külön hitel - a jogi alapok

• A Ptk. egyértelműen kimondja, hogy ha a házastárs a közös vagyonhoz tartozó tárgyra vagy eszközre vesz fel hitelt, ez a hitel közös tartozásnak minősül, és mindkét felet egyetemlegesen terheli.
• Ez azért van így, mert a hitel által finanszírozott vásárlás (például egy ingatlan vagy más vagyontárgy) a közös vagyont gyarapítja, így az ebből fakadó tartozás is a közös vagyon passzívumaként jelenik meg.

Példa a gyakorlatból

Tegyük fel, hogy az egyik házastárs egy lakáshitelt vesz fel a másik tudta nélkül, mondjuk egy közös ingatlan fedezete mellett. A Ptk. alapján ez a tartozás nem minősül külön tartozásnak; helyette automatikusan közös tartozásként kezelendő. Ennek eredményeként, még ha a hitelszerződésben csak az egyik fél szerepel is adósként, a másik fél is kötelezett a visszafizetésre.

Összefoglaló a jogi következményekről

• A közös tulajdonú vagyon terhére felvett hitelért mindkét házastárs felel, függetlenül attól, hogy hivatalosan ki szerepel az adós oldalon.
• A hozzájárulás nélküli hitelfelvétel sem szünteti meg az adósság közös jellegét, nem mentesíti a hitelfelvételhez kifejezetten hozzá nem járuló házasfelet a tartozás közös viselésének felelőssége alól.
• A hitel rendezését legjobb esetben közös megállapodással oldják meg - például a vagyonmegosztás vagy közös tulajdon megszüntetésének keretében-, de ha nincs megegyezés, a bíróság rendkívül gyakran kötelezi mindkét felet arányos törlesztésre.

Az élettársi kapcsolat alatt szerzett vagyon – mi történik, ha később házasság köti össze a feleket?

Élettársi kapcsolat – nincs automatikus közös vagyon

Magyarországon az élettársak önálló vagyonszerzők, tehát a kapcsolatuk alatt szerzett vagyon - különösen ingók, ingatlanok vagy jövedelem - nem minősül közösnek. Ez akkor is így marad, ha hosszú ideig élnek együtt, vagy gyermeket nevelnek. Főszabály szerint nem örökölnek egymástól, kivéve, ha ezt külön rögzítik, például végrendeletben.

Mi történik, ha később házasság köti össze őket?

Bár az élettársi kapcsolat alatt szerzett vagyon még nem volt közös, a házasságkötést követően aktiválódik a törvényes vagyonközösség, azaz ezentúl a házasság alatt szerzett vagyon – vagy akár a korábban hozott vagyon bizonyos részei – már közösként kezelendők (házassági vagyonközösség keletkezik.). A Ptk. szerint a törvényes házastársi vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul, tehát az élettársi kapcsolat kezdetére visszamenőlegesen.

 

Hogyan osztható meg a közös vagyon, ha az hitellel terhelt?

Amikor válás vagy különélés kapcsán a közös vagyon hitellel terhelt - például jelzáloggal terhelt ingatlan, közösen felvett lakáshitel vagy más adósság - a megosztás bonyolultabbá válik. Íme a főbb szempontok és jogi következmények:

Közös vagyon és tartozások elosztása

• A tartozások ugyanolyan jogi státuszt képviselnek, mint a közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyak, tehát a vagyon részét képezik, negatív előjellel. A megosztás során azt a felet terheli a tartozás, aki a vagyontárgy tulajdonosává válik.
• Például: ha egy gépjármű értéke 2 000 000 Ft, rajta 500 000 Ft hitellel, akkor az, aki megszerzi a járművet, egyidejűleg viseli a hitelt is.

 

A hitel automatikusan nem szűnik meg a megosztáskor

• A hitelszerződés továbbra is hatályban marad a bank és az adós(ok) között. A házastársi közös vagyon vagyonmegosztásának tényéről szóló megállapodás nem módosítja a szerződést, ez csak a bank beleegyezésével lehetséges, amelyhez általában szerződésmódosítás és további pénzügyi feltételek társulnak. A tartozásátvállalás tehát csak a házasfelek közötti jogviszonyban érvényesül.

 

Lehetséges megoldási modellek – előnyök és kockázatok

1. Előtörlesztés – Ha lehetséges, a hitel visszafizetése a tiszta helyzet kialakítása érdekében történhet, de ez ritkán megvalósítható pénzügyileg.
2. Megosztás tulajdon és tartozás szerint – Egyik fél veszi át a tulajdont és a hitelt átvállalja, a szerződésmódosítást azonban mindkét félnek alá kell írnia a bank felé.
3. Mindketten maradnak adósok – A válás után is közösen viselik a hitelt, gyakori, ha nincs önálló egyéni fizetőképesség.
4. Kiegyenlítés más vagyontárggyal – Lehetőség van arra is, hogy az egyik fél átvállalja a tartozást, miközben egy másik vagyontárgy (pl. ingatlan) értékének megfelelő pénzbeli kompenzációban részesíti a másikat.
5. A felek közösen értékesítik a hitellel terhelt vagyontárgyat, a hitelt visszafizetik és a tiszta értéken osztoznak

 

Speciális esetek

• Kedvezményes hitelek (pl. Babaváró, CSOK): ezek eltérő szabályokat követnek. Előfordulhat, hogy a kedvezményt vissza kell fizetni, ha a feltételek (pl. gyermek vállalása) nem teljesülnek; válás után mindkét fél közös felelőssége lehet.

 

Kell-e adózni vagy illetéket fizetni vagyonmegosztás után?

A vagyonközösség megszűnésekor gyakori kérdés: felmerül-e adókötelezettség vagy illetékfizetés a házastársi vagyonközösség megszüntetése után? Lássuk a jogszabályok pontos válaszait.

Illetékmentesség – Mikor nem kell illetéket fizetni?

• A közös vagyon megszüntetése során a közös vagyont megváltók főszabály szerint illetékmentességben részesülnek: ha az ingatlan megváltása történik, nem keletkezik visszterhes vagyonátruházási illeték fizetésére vonatkozó kötelezettség.
• Ugyanakkor, ha az egyik fél a megosztás során többletértékhez jut (értékkülönbözet), illeték fizetése válhat szükségessé az értékkülönbözet arányában.
• Kivétel: házastársak egymás közötti vagyonszerzése illetékmentes, vagyis például ajándékozás esetén sem kell illetéket fizetni.

Személyi jövedelemadó (SZJA) – Kell-e adózni a vagyonmegosztás után?

• A vagyonmegosztás önmagában nem keletkeztet adóköteles jövedelmet, hiszen a felek a már meglévő közös vagyont osztják meg, amelyet korábban közösen szereztek.
• Ha azonban a megosztás során valamelyik fél eladja a másiktól átvett vagyontárgyat (pl. megváltja, majd értékesíti külső harmadik személynek), akkor az ingatlanértékesítésre vonatkozó SZJA-s szabályok lépnek életbe, és adófizetési kötelezettség keletkezhet.
• A megváltásból származó jövedelem viszont adómentes: nem kell SZJA-t fizetni érte, és azt be sem kell vallani.

 

Kérdés esetén forduljon bizalommal kollégáinkhoz!